A jógával való találkozásom  legközvetlenebb tapasztalata, hogy a testem felszabadultabb, a testi – lelki és szellemi korlátaim oldódnak,  másként  gondolkodom  test és lélek lehetőségeiről. Női jógafoglalkozásaim alapmotívuma a finomérzékelés, mely lassú, finom belső munkát jelent. Munkám üzenete  a nők számára...

Bár a gyilkolást legtöbbünk nem támogatja aktívan, a társadalom támogatásával kialakítottuk a rendszeres húsevés szokását anélkül, hogy valóban tudnánk arról, hogy mit tesznek azokkal az állatokkal, amiket megeszünk. Szentek és mások társasága Az írott történelem kezdetétől láthatjuk, hogy növények voltak az emberek természetes táplálékai. A korai görög és héber mítoszok mind olyan emberekről beszéltek, akik eredetileg gyümölcsöt ettek. Az ókori egyiptomi papok soha nem ettek húst. Sok nagy görög filozófus, mint Platón, Diogenész és Szókratész, mind a vegetarianizmus szószólói voltak.

A füstölők által kibocsátott füstgomolyagoknak, illatoknak jelentős szerepük van a szellemi elmélyülés különféle formáinak és mélységeinek megvalósításában. A füst gomolygása, szétáramlása, felfelé kúszó csíkja az elvont gondolkodásban, a szimbolizmusban nagy jelentőségű, ugyanis bizonyos dolgok, vagy lények sorsának alakulása, az egyes tevékenységek sikere, vagy kudarca azokból kikövetkeztethető, megérezhető a régi idők tanítói szerint.

Szvami Venkatesananda: A Vaszistha-jóga
Ennek a műnek a különlegessége abban rejlik, hogy olvasása nem korlátozódik a filozófiai értelmezésre, hanem tanulmányozása során az olvasóban a felszabaduláshoz, a magasabb tudatállapotokhoz, valamint az ezekre vonatkozó megértéshez kapcsolódó tapasztalatok jelennek meg. S ez teszi ezt a művet egyedivé. Ez a mű egy tapasztalati leírás és összegzés, ami mesés, elbeszélő formában lett megírva. Nem (csupán) filozófiai értelmezése a felszabadulásnak, a megvilágosodásnak. A könyv tanulmányozója (amennyiben a bevezetőben ajánlottak szerint könnyedén, meseként olvassa a történeteket) közvetlen tapasztalást képes szerezni a Bölcsek által élt Egyetemes Valóságról.
Kihangsúlyozandó, hogy a tapasztalat az nem képzelgés vagy álmodozás. És legyünk őszinték magunkhoz: a szívünk mélyén mindig tudjuk, hogy mi a különbség. Brahmarishi Vaszistha egységről szóló tanítása: A Vaszistha-jóga ezt az egyedülálló dolgot hozza el az olvasóknak: a közvetlen tapasztalás lehetőségét, az intellektuális megértés lehetőségét, s mindezt olyan formában, melyet ha most szavakkal akarnánk megfogalmazni, akkor gyakorlatilag az említett művet kellene itt és most újra leírni. A mű, melyről szó van, a védikus irodalom egyik fontos alkotásának, a Rámájanának a része. E dialógus az egykori világuralkodó, Ráma és mestere, Brahmarishi Vaszistha között valamikor nagyon régen valóban lezajlott. A párbeszédben Vaszistha az emberi
tudatosság fejlődésének különböző szintjeit tárja fel tanítványa előtt, s bemutatja a fejlődést segítő tudattechnikákat is, melyek alkalmazásával az egyéni tudatosság eléri a felszabadulást, s a létezés minden egyes részét átható egyetemes intelligencia
vagy értelem felismerése után végül megéli a létezés sokféleségét átható egység állapotát, mely önmagában Teljes. E Teljesség, vagy Brahmantudat adja az Upanisádok és a Védanta tanítás lényegi magját.
www.vaszistha.hu

Minden vallás ismeri a zarándoklatok és az elvonulások jótékony hatásait, ahol a hangsúly a külső helyett a belsőre kerül: zarándoklatok, búcsúk, kegy- és emlékhelyek, elvonulások és lelki gyakorlatok – ez jellemzi a napjainkban világszerte újra felvirágzásnak indult vallási turizmust. vallasiturizmus.lap.hu

Nagy gondolkodók, bölcsek, művészek, szentéletű remeték mind kivonultak az emberi társadalom zajos, tülekedő hajszájából, hogy a magány, a csend zavartalanságát felkeressék. A természetben, távol a városi élettől, lelkük megnyugodott. Különösen a hosszú téli esték egyhangúságában. Nem látták maguk körül a világi életet, melyeknek szépségei vágyat keltve nyugtalanságra és küzdésre vezetnek.

A régi időkben nem volt sem szemüveg, hogy az eget nézzük, sem röntgensugarak, sem mikroszkóp. Semmi ilyesmi nem létezett. Az embernek saját magának kellett tehát olyan szemekkel felszerelkeznie, amelyekkel jól látott, mert semmilyen szerszám nem állt a rendelkezésére. Egy napon tehát egy szem, első alkalommal, megpillantotta a valóságot a maga teljességében. Ez a szem, rendkívüli módon átható pillantású, saját magát is ugyanolyan jól látta, mint a többieket. Behatolt, átlátta a boldogságot ugyanúgy, mint a szerencsétlenséget.

Az iszlám nem csupán elismeri az emberek teljes egyenlőségét, bőrszínüktől, származásuktól és nemzetiségüktől függetlenül, hanem ezt a gyakorlatban is alkalmazza. Allah a Szent Koránban leszögezte: „Ti emberek! Férfitől és nőtől teremtettünk benneteket”, tehát az egész emberiség egy család, egy apa és egy anya leszármazottai. „És [törzs]szövetségekké és törzsekké tettünk benneteket, hogy [leszármazásotok alapján] ismerjétek meg egymást!” (Korán 49:13). Az emberiség különbözősége Isten akaratából van, de nem jelent alá- és fölérendeltséget...